A magyar népművészet virágba boruló öröksége A matyó hímzés a magyar népi díszítőművészet egyik legismertebb és leglátványosabb ága, amely több évszázados hagyományokra épül, s ma már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi elismerésnek is örvend. Az UNESCO 2012-ben a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította – méltán, hiszen a matyó hímzés a magyar vizuális kultúra egyik legszínesebb és[…]
A kalotaszegi írásos hímzés bemutatása
A kalocsai hímzés a magyar népművészet egyik legismertebb és legszeretettebb formája, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtereken is megállja a helyét. A gyökerei több száz évre nyúlnak vissza, mégis élő hagyományként, modern formában is velünk van – ruhákon, porcelánokon, sőt sportfelszereléseken is feltűnik. Kalocsa: a hímzés bölcsője és a paprika hazája Kalocsa az[…]
Üdvözöljük a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb ágazatában! A hódmezővásárhelyi hímzés egyedülálló technikája, motívumkincse és kulturális jelentősége révén méltán vált a nemzeti örökség részévé. Ebben a cikkben megismerhetjük e hímzési hagyomány eredetét, készítési módját és mai megőrzésének formáit. A hímzés eredete: tiszántúli gyökerek és történelmi hatások A hódmezővásárhelyi hímzés a régi tiszántúli hímzések hagyományait viszi tovább,[…]
A halasi csipke egyedülálló értékeket hordozó, kézzel készült magyar csipke, amely a 19. század végén született meg Dékáni Árpád tervei alapján. Ez a különleges varrott csipke egyetlen szál fonal és egyetlen tű használatával készül, amely ilyen vékonyságban egyedülálló a világon. A csipkét évekig senki sem tudta megvarrni, mígnem Markovics Mária 1902-ben sikeresen elkészítette. A halasi[…]
A Habán kerámiák története és művészete a kézművesség és a kulturális örökség lenyűgöző példája. Ezek a műalkotások nem csak a múlt idők hagyományait őrzik, hanem a jövő generációi számára is inspirációt nyújtanak. Az ősi technikák és a modern alkalmazások ötvözése biztosítja, hogy a Habán kerámia továbbra is fontos része maradjon a kulturális tájképnek. Történeti Háttér[…]
Ez a technika a magyarok által használt legősibb textil dekorációs módszerek egyike. Amikor a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, magukkal hozták ezt a művészeti hagyományt, és alkalmazták azt különböző tárgyakon, mint például sátrakon, ruházaton és egyéb személyes tárgyakon. Az elmúlt évszázadok során ez a díszítő technika különösen összefonódott a pásztorok viseletével. Így a hagyományos pásztorkabát gyakran[…]
A Beregi keresztszemes hímzés nem csupán egy kézműves technika, hanem egy kulturális örökség, amely a történelmi Magyarország, Beregszász megyéjéből származik. Ez a vidék ma Ukrajna, Románia és Magyarország találkozásánál helyezkedik el, és egy gazdag, többnemzetiségű kulturális hagyományokat őriz. A „hamis szőttes” néven is ismert hímzésforma arra jött létre, hogy az akkoriban elérhető, de drága szőttes[…]
A hímzés viszonylag fiatalabb mesterség, eleinte a ruha összevarrásait díszítették, majd később terjedt el a teljes felület díszítése. A középkorban csak az egyházi, világi kiváltságosok engedhettek meg maguknak gazdag hímzett díszítést. A hímezés csak a nemesasszonyok, leányok elfoglaltsága volt. Míg a főrendek aranyszálat használtak, az ügyes kezű parasztlányok a gyapjú fonalat alkalmazták, ezt különböző növényi festékekkel színezték, máig[…]