A magyar népművészet virágba boruló öröksége A matyó hímzés a magyar népi díszítőművészet egyik legismertebb és leglátványosabb ága, amely több évszázados hagyományokra épül, s ma már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi elismerésnek is örvend. Az UNESCO 2012-ben a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította – méltán, hiszen a matyó hímzés a magyar vizuális kultúra egyik legszínesebb és[…]
A Miska kancsó: Egy ikonikus magyar népművészeti alkotás története A magyar népművészet gazdag tárházában számos különleges tárgy kapott helyet, ám kevés olyan karakteres darab van, mint a Miska kancsó. Ez a jellegzetes kerámiatípus nemcsak formavilágában, hanem kulturális jelentőségében is kiemelkedő szerepet játszik a magyar kézművesség történetében. A következőkben ennek a különleges kerámiaedénynek a múltjába, technikájába[…]
Két név, egy lélek Bár a „szecesszió” és az „Art Nouveau” kifejezések különböző nyelvi környezetekből származnak, ugyanazt a művészeti irányzatot jelölik. Az „Art Nouveau” francia eredetű, jelentése „új művészet”, míg a „szecesszió” (vagy „Secession”) az osztrák–magyar művészeti mozgalomra utal, amely 1897-ben alakult Bécsben, és célja a hagyományos akadémikus művészettel való szakítás volt. A magyar változat,[…]
Az áttört kerámia a magyar népi fazekasmesterség egyik különleges technikája, amely elsősorban az Alföldön terjedt el. Kosarak, tálak és más edények díszítésére szolgált, és különlegességét az adja, hogy a díszítést nem ráfestették, hanem magából az agyagból vágták ki. Lőcsei Kriszta keramikusművész ezt a hagyományos technikát viszi tovább, miközben modern elemekkel és új formavilággal gazdagítja alkotásait.[…]
A kékfestés egy ősi textilmintázási és festési technika, amely Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza. Az eljárás során a fehér pamut- vagy lenvásznat először mintázzák egy speciális nyomópéppel, majd indigófestékes fürdőben kék színűre festik. A mintázás során a nyomópép védőréteget képez az anyagon, így a festék nem éri el az ottani részeket, és a minta[…]
A kalotaszegi írásos hímzés bemutatása
A kalocsai hímzés a magyar népművészet egyik legismertebb és legszeretettebb formája, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtereken is megállja a helyét. A gyökerei több száz évre nyúlnak vissza, mégis élő hagyományként, modern formában is velünk van – ruhákon, porcelánokon, sőt sportfelszereléseken is feltűnik. Kalocsa: a hímzés bölcsője és a paprika hazája Kalocsa az[…]
Üdvözöljük a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb ágazatában! A hódmezővásárhelyi hímzés egyedülálló technikája, motívumkincse és kulturális jelentősége révén méltán vált a nemzeti örökség részévé. Ebben a cikkben megismerhetjük e hímzési hagyomány eredetét, készítési módját és mai megőrzésének formáit. A hímzés eredete: tiszántúli gyökerek és történelmi hatások A hódmezővásárhelyi hímzés a régi tiszántúli hímzések hagyományait viszi tovább,[…]
Üdvözöljük a hevesi szőttes világában!A hevesi szőttes nem csupán egy textiltermék – a magyar népművészet egyik kiemelkedő alkotása, amely egyszerre őrzi a múlt értékeit, és alkalmazkodik a modern kor igényeihez. Ismerje meg e különleges kézműves hagyomány történetét és készítési folyamatát! A Hevesi Szőttes Története A hevesi szőttes története a második világháború után indult, amikor Magyarországon[…]
A halasi csipke egyedülálló értékeket hordozó, kézzel készült magyar csipke, amely a 19. század végén született meg Dékáni Árpád tervei alapján. Ez a különleges varrott csipke egyetlen szál fonal és egyetlen tű használatával készül, amely ilyen vékonyságban egyedülálló a világon. A csipkét évekig senki sem tudta megvarrni, mígnem Markovics Mária 1902-ben sikeresen elkészítette. A halasi[…]