A Hősök terén található múzeum a klasszikus képzőművészetek egyik legismertebb magyarországi gyűjteménye. A látogatók világhírű mesterek, mint El Greco, Rafael vagy Dürer alkotásait csodálhatják meg, valamint ókori egyiptomi és görög műtárgyakat is megtekinthetnek. A múzeum építése 1900-ban kezdődött, és 1906-ban nyílt meg. Az épületet Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte neoreneszánsz stílusban. A múzeum azóta[…]
Kiváló budapesti helyismerettel rendelkezik, megmutatja az igazán rejtett szépségeit a városnak, ismeri történelmi hátterét. Beszélt nyelvek:Francia, angol. Elérhetőségei: belovai.gergo@gmail.com
A magyar népművészet virágba boruló öröksége A matyó hímzés a magyar népi díszítőművészet egyik legismertebb és leglátványosabb ága, amely több évszázados hagyományokra épül, s ma már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi elismerésnek is örvend. Az UNESCO 2012-ben a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította – méltán, hiszen a matyó hímzés a magyar vizuális kultúra egyik legszínesebb és[…]
A Miska kancsó: Egy ikonikus magyar népművészeti alkotás története A magyar népművészet gazdag tárházában számos különleges tárgy kapott helyet, ám kevés olyan karakteres darab van, mint a Miska kancsó. Ez a jellegzetes kerámiatípus nemcsak formavilágában, hanem kulturális jelentőségében is kiemelkedő szerepet játszik a magyar kézművesség történetében. A következőkben ennek a különleges kerámiaedénynek a múltjába, technikájába[…]
Két név, egy lélek Bár a „szecesszió” és az „Art Nouveau” kifejezések különböző nyelvi környezetekből származnak, ugyanazt a művészeti irányzatot jelölik. Az „Art Nouveau” francia eredetű, jelentése „új művészet”, míg a „szecesszió” (vagy „Secession”) az osztrák–magyar művészeti mozgalomra utal, amely 1897-ben alakult Bécsben, és célja a hagyományos akadémikus művészettel való szakítás volt. A magyar változat,[…]
Az áttört kerámia a magyar népi fazekasmesterség egyik különleges technikája, amely elsősorban az Alföldön terjedt el. Kosarak, tálak és más edények díszítésére szolgált, és különlegességét az adja, hogy a díszítést nem ráfestették, hanem magából az agyagból vágták ki. Lőcsei Kriszta keramikusművész ezt a hagyományos technikát viszi tovább, miközben modern elemekkel és új formavilággal gazdagítja alkotásait.[…]
A kékfestés egy ősi textilmintázási és festési technika, amely Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza. Az eljárás során a fehér pamut- vagy lenvásznat először mintázzák egy speciális nyomópéppel, majd indigófestékes fürdőben kék színűre festik. A mintázás során a nyomópép védőréteget képez az anyagon, így a festék nem éri el az ottani részeket, és a minta[…]
A kalotaszegi írásos hímzés bemutatása
A kalocsai hímzés a magyar népművészet egyik legismertebb és legszeretettebb formája, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtereken is megállja a helyét. A gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza, mégis élő hagyományként, modern formában is velünk van – ruhákon, porcelánokon, sőt sportfelszereléseken is feltűnik. Kalocsa: a hímzés bölcsője és a paprika hazája Kalocsa az[…]
Üdvözöljük a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb ágazatában! A hódmezővásárhelyi hímzés egyedülálló technikája, motívumkincse és kulturális jelentősége révén méltán vált a nemzeti örökség részévé. Ebben a cikkben megismerhetjük e hímzési hagyomány eredetét, készítési módját és mai megőrzésének formáit. A hímzés eredete: tiszántúli gyökerek és történelmi hatások A hódmezővásárhelyi hímzés a régi tiszántúli hímzések hagyományait viszi tovább,[…]