Matyó hímzés

A magyar népművészet virágba boruló öröksége A matyó hímzés a magyar népi díszítőművészet egyik legismertebb és leglátványosabb ága, amely több évszázados hagyományokra épül, s ma már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi elismerésnek is örvend. Az UNESCO 2012-ben a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította – méltán, hiszen a matyó hímzés a magyar vizuális kultúra egyik legszínesebb és[…]

Miska kancsó

Miska

A Miska kancsó: Egy ikonikus magyar népművészeti alkotás története A magyar népművészet gazdag tárházában számos különleges tárgy kapott helyet, ám kevés olyan karakteres darab van, mint a Miska kancsó. Ez a jellegzetes kerámiatípus nemcsak formavilágában, hanem kulturális jelentőségében is kiemelkedő szerepet játszik a magyar kézművesség történetében. A következőkben ennek a különleges kerámiaedénynek a múltjába, technikájába[…]

A Szecesszió és az Art Nouveau:

Két név, egy lélek Bár a „szecesszió” és az „Art Nouveau” kifejezések különböző nyelvi környezetekből származnak, ugyanazt a művészeti irányzatot jelölik. Az „Art Nouveau” francia eredetű, jelentése „új művészet”, míg a „szecesszió” (vagy „Secession”) az osztrák–magyar művészeti mozgalomra utal, amely 1897-ben alakult Bécsben, és célja a hagyományos akadémikus művészettel való szakítás volt. A magyar változat,[…]

Áttört kerámia tulipán

Áttört kerámia

Az áttört kerámia a magyar népi fazekasmesterség egyik különleges technikája, amely elsősorban az Alföldön terjedt el. Kosarak, tálak és más edények díszítésére szolgált, és különlegességét az adja, hogy a díszítést nem ráfestették, hanem magából az agyagból vágták ki. Lőcsei Kriszta keramikusművész ezt a hagyományos technikát viszi tovább, miközben modern elemekkel és új formavilággal gazdagítja alkotásait.[…]

Kalocsa

Kalocsai hímzés

A kalocsai hímzés a magyar népművészet egyik legismertebb és legszeretettebb formája, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtereken is megállja a helyét. A gyökerei több száz évre nyúlnak vissza, mégis élő hagyományként, modern formában is velünk van – ruhákon, porcelánokon, sőt sportfelszereléseken is feltűnik. Kalocsa: a hímzés bölcsője és a paprika hazája Kalocsa az[…]

heves szottes

A hevesi szőttes

Üdvözöljük a hevesi szőttes világában!A hevesi szőttes nem csupán egy textiltermék – a magyar népművészet egyik kiemelkedő alkotása, amely egyszerre őrzi a múlt értékeit, és alkalmazkodik a modern kor igényeihez. Ismerje meg e különleges kézműves hagyomány történetét és készítési folyamatát! A Hevesi Szőttes Története A hevesi szőttes története a második világháború után indult, amikor Magyarországon[…]

Habán

A Habán kerámiák története és művészete a kézművesség és a kulturális örökség lenyűgöző példája. Ezek a műalkotások nem csak a múlt idők hagyományait őrzik, hanem a jövő generációi számára is inspirációt nyújtanak. Az ősi technikák és a modern alkalmazások ötvözése biztosítja, hogy a Habán kerámia továbbra is fontos része maradjon a kulturális tájképnek. Történeti Háttér[…]

A Szűrrátét

Ez a technika a magyarok által használt legősibb textil dekorációs módszerek egyike. Amikor a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, magukkal hozták ezt a művészeti hagyományt, és alkalmazták azt különböző tárgyakon, mint például sátrakon, ruházaton és egyéb személyes tárgyakon. Az elmúlt évszázadok során ez a díszítő technika különösen összefonódott a pásztorok viseletével. Így a hagyományos pásztorkabát gyakran[…]

A Beregi Keresztszemes

A Beregi keresztszemes hímzés nem csupán egy kézműves technika, hanem egy kulturális örökség, amely a történelmi Magyarország, Beregszász megyéjéből származik. Ez a vidék ma Ukrajna, Románia és Magyarország találkozásánál helyezkedik el, és egy gazdag, többnemzetiségű kulturális hagyományokat őriz. A „hamis szőttes” néven is ismert hímzésforma arra jött létre, hogy az akkoriban elérhető, de drága szőttes[…]

Cserepek

A fazekasság a legősibb mesterség, közel 10000 éves hagyománya van. Használták tárolásra, főzésre, étkezésre. A magyar fazekasság közel 100 féle formát ismer és használ. A nagy fazekas központok kialakulásában a környéken bányászott agyag minősége játszott nagy szerepet. A sütésre, főzésre alkalmas edényekhez, fazekakhoz az agyagot a felvidéken bányászták, a tálas központok Hódmezővásárhely környékén( a XIX. században több mint 400[…]