Ez a technika a magyarok által használt legősibb textil dekorációs módszerek egyike. Amikor a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, magukkal hozták ezt a művészeti hagyományt, és alkalmazták azt különböző tárgyakon, mint például sátrakon, ruházaton és egyéb személyes tárgyakon. Az elmúlt évszázadok során ez a díszítő technika különösen összefonódott a pásztorok viseletével. Így a hagyományos pásztorkabát gyakran mutatja ezt a típusú bonyolult díszítést.
Hogyan készültek ezek a gyönyörű minták? Először a mintát felrajzolták a szövetre. Ezután a darabokat varrógéppel összevarrták. A harmadik lépésben az ábrák kivágásra kerültek ollóval. Ez a precíz folyamat lenyűgöző minták létrehozásához vezetett.
Ezeknek a daraboknak a bonyolultsága és értéke gyakran a felhasznált szövetrétegek számával volt jelzett. Minél több réteg, annál több anyagot varrtak össze, amiért a darab értékesebbé és drágábbá vált. Ez a díszítő technika, amely mély történelmi gyökerekkel rendelkezik a magyar kultúrában, már jól megalapozott volt, amikor a magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe. Ez egy becsült kulturális örökséget képvisel, amely az elkötelezett kézművességet és művészeti folytonosságot mutatja.
Végezetül, a videóból az is kiderül, hogy honnan ered a régi mondás, miszerint: